Oxigén Hotel****Superior és ZEN Spa - ZEN Blog

Japán teaceremónia a csanoju

Szoktatok teázni?
Sokan szeretik, míg mások csak akkor isznak teát, ha betegek. Az angoloknál az ötórai teázásnak komoly hagyományai vannak, Japánban pedig ceremóniával kötik össze a teázást.

Mint annyi minden más, a tea is Kínából került át Japánba a 12. század végén, de olyan drága kincsnek számított, hogy gyógyszerként itták, kivéve a ZEN buddhista szerzeteseket, akik rendszeresen fogyasztották, hogy hosszú meditálásaik alatt elűzzék az álmosságot.
Arra, hogy a teaivás népszokássá váljon még 2 évszázadot kellett várni. Egy játék

hozta meg a teaivás széles elterjedését.

Nem is gondolnánk, de ez egy teabajnokság volt, az un. „tocsa”, aminek lényege, hogy felszolgáltak különböző teákat, és a játékosoknak ki kellett találni, melyik tea származik híres teaültetvényről. Akinek ez sikerült, díjat kapott. Sajnos azt a forrást nem találtuk meg, hogy mi volt a díj, de bizonyára jelentős lehetett, mert a játék egyre népszerűbbé vált, ami hatott a teaültetvényesekre, így egyre többen kezdtek teatermesztéssel foglalkozni.
Az idő múlásával már nem a díjon volt a hangsúly, hanem az együtt teázáson. Japánban a formalizmus erősen hatott a szamurájokra és a lovagokra így nem meglepő, ha a teaivás szertartásának is meg kellett felelnie bizonyos szabályoknak, aminek követése a résztvevők számára kötelező volt és ma is követni kell a hagyományokat, a szabályokat, melyet egy ZEN mester, Szen Rikjú alakított ki, és a mai napig ezen szabályok érvényesek a teaszertartásokra.
Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy a ZEN iránt érdeklődőknek bizonyára feltűnik, hogy legyen szó bármiről, kertről, teáról, stb. mindig kiderül, hogy a ZEN szerzetesek, vagy egyszerűen csak a ZEN lényege, tanításai hatásával mindig találkozunk.
A mai teaszertartások már nagyon régen (közel 500 éve) nem arról szólnak, amit Eiszai nevű szerzetes „A teaivás gyógyító hatása” c. könyvében írt, hanem egy kultikus, nagy hagyományokkal rendelkező japán szokás, amit társaságok, együttléteik alatt szívesen alkalmaznak.

Tehát már nem az Eiszai által írtak: „A tea egy olyan gyógyszer, amely hasznos a betegségek leküzdésében, és hosszú életet biztosít fogyasztója számára” a fontosak, hanem a társas együttlét az elsődleges és különleges, amiből mostanra akkora kultusz lett, ami világszerte ismert.
Európai fejjel nem csak a japán kerteket nehéz megérteni, hanem a teaszertartásokat is. Nehéz meghatározni a célját, a lényegét, de mindenképpen segít, ha arra gondolunk, hogy ezek a teaszertartások a ZEN buddhizmus hatása alatt fejlődtek ki, melynek célja a lélek megtisztulása, nyitottá válása, és egyesülése a természettel. A japánok amúgy is hajlamosak a szépség keresésére az egyszerűségben, így ez a törekvésük megvalósul a teaceremóniák alkalmával.

Mi az értelme a teázás ilyen szertartásos jellegének?
A teaszertartással kapcsolatban érdemes megemlíteni néhány fogalmat.
(forrás: szaku.hu)

  • nyugalom
  • tősgyökeresség
  • méltóság
  • hűvös szépség
  • nemes szegénység esztétikája

Ezek a fogalmak bepillantást engednek a teaceremónia értelme mögé.

 
 
A teaszertartás minden egyes eleme szabályozva volt már Szen no Rikjú megjelenése előtt is, de vele a ZEN még nagyobb hangsúlyt kapott. Számára az volt a fontos, hogy a szertartás visszaadja a tea egyszerű, és visszafogott ízét. A teaszertartást japánul csanoju-nak hívják. A szertartások számára külön házakat jelölt ki és nagy hangsúlyt fektetett a viselkedési szabályokra, hogy összhangban legyenek a buddhista négy alapelvvel, jelesül a harmóniával, a tisztelettel, a tisztasággal és a nyugalommal. Ennek a négy alapelvnek a gyakorlása a teaszertartás legfőbb célja.

Legközelebb folytatjuk, most végezetül álljon itt egy idézet Rikjú egyik verséből:
“Igaz, hogy sokan isznak teát, de ha nem ismered a Tea Útját, a tea iszik meg téged”

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!