Oxigén Hotel****Superior és ZEN Spa - ZEN Blog

Szen-no Rikyu és a teaszertartás

A nagy érdeklődésre való tekintettel a japán teázási szertartások történetével, létrehozójának életével, érdekességekkel folytatjuk blogunkat.

Szen-no Rikjú (Rikyu) 


Szen-no Rikjú (Rikyu) volt Tojotomi Hidejosi hadúr teamestere. A hadúr állítólag nem volt könnyen kezelhető ember, aki ráadásul óriási hatalommal is bírt, mégis az 1587-ben a Nagy tea találkozón, amit Hidejosi szervezett nagyon közel kerültek egymáshoz. A rendezvényre rengetegen ellátogattak, hiszen egyetlen feltétel volt, hogy mindenki hozzon magával egy csészét és egy kanna forró vizet. Rikjú és Hidejosi közti különbség mindenki számára nyilvánvaló volt, hisz míg a hadúr aranyházikót emelt erre az alkalomra, addig Rikjú a zsuppfedeles kis kunyhóját részesítette előnybe. Ennek viszont az a nagyon nagy haszna az volt, hogy a két véglet, a színpompás, és az egyszerű szertartás is bemutatásra kerülhetett.

 

Tojotomi Hidejosi

A jó viszony a két ember között egészen addig létezett, amíg Hidejosi arra nem kérte Rikjút adja neki leányát ágyasnak, de ezt az idős mester megtagadta. Ráadásul Rikjú (Rikyu) egyre népszerűbbé vált, olyannyira, hogy a Daitokudzsi (Daitokuji) templomban emelt szobrot róla mintázták meg, ami annyira felzaklatta Hidejosit, hogy szeppuku (öngyilkosság) elkövetésére kötelezte Rikjú-t.
A mester írt halála előtt egy verset, majd elkövette a szeppukut.

Daitokudzsi
 
Rikjú (Rikyu) teaszertartással kapcsolatos szabályai máig élnek, mert tanítványai, leszármazottai tovább vitték a tanításokat. Dédunokái idején már 3 önálló iskola létezett.
Ma is működik mindhárom, de a leghíresebb, és a legismertebb az Uraszenke (Urasenke) iskola, amihez az is hozzájárult, hogy egyedüliként ez nyitotta meg kapuit a külföldiek előtt.

Uraszenke
 
Érdekességként megemlítjük, hogy ennek az iskolának a kertjében áll ma a szobor, ami végül Rikjú (Rikyu) kikényszerített öngyilkosságához vezetett.
Mitől olyan különleges egy japán teaszertartás? Milyen szabályokat alkotott a mester, melyek ma is követendőek?
Japánon kívül a világon szinte mindenhol a tea fogyasztása egy kellemes beszélgetéssel van összekötve, leginkább a hideg ellen, vagy a kávé helyett fogyasztják. Ha megkérdezzük „láttál-e már tealevelet”, általában nemleges választ kapunk.
Japánban a tea elkészítése egy szertartás, művészet, filozófia és életforma, a teaivás pedig ünnep, ahol a szabályok betartása a szertartás előkészítésben elengedhetetlen, és nagy tudást igényel.
Ne felejtsük el a ZEN Buddhizmus hatását, különösen Szen-no Rikjú (Rikyu) zen szerzetes meghatározó szerepét a japán teaszertartás kialakulásában, elterjedésében és leszármazottai révén fennmaradásában.
Hamarosan a teaszertartásról mesélünk részletesen, és kitérünk az Oxigén Hotel****Zen Spa teakóstolására is.
Végezetül álljon itt egy Szen-no Rikjú idézet, ami előrevetíti a teaszertartáshoz használt edényekkel kapcsolatos érdekességeket.
„Ha van egy kannád, máris készíthetsz teát: ostobaság túl sok edényt birtokolni”

 
 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!