Mindenki ismeri, mindenki látott már Jin-Jang ábrát és sokaknak a Feng Sui jut róla eszébe. Mi most az ősidőkről, kialakulásáról és a jelentéséről írunk néhány gondolatot.
i.e. 1250 körül jelent meg a yin és a jang először a „Változások könyvében”.(erről is fogunk írni hamarosan)
A jin jelentése a hegy árnyékos oldala, míg
i.e. 1250 körül jelent meg a yin és a jang először a „Változások könyvében”.(erről is fogunk írni hamarosan)
A jin jelentése a hegy árnyékos oldala, míg
a jang a hegy napos oldalát jelenti. Bár ezek így első ránézésre ellentétei egymásnak, de ugyanakkor egymás nélkül és kiegészítve egymást elképzelhetetlenek.
Kínában azt mondják a yin és yang úgy jött létre, hogy a villám belehasított a sötétségbe, belehasított a semmibe. Ekkor történt, hogy ami súlyos volt és sötét, abból lett a jin és amit a villám fénye megvilágított lett a jang, ami súlytalan és világos.
A kínai filozófiában a Nap a yang, a hold a yin.
Az emberekben is megvan mindkettő, csak a férfiakban kicsit több a jang, míg a nőkben inkább a jinből van túlsúly.
A világmindenséget átható életenergia a Jin és a Jang energia egyesüléséből született.
A Yin és Yang negatív és pozitív, víz és tűz, nő és férfi, az őselemek egymásra hatásának jelképe.
Nagyon érdekes azon elgondolkodni, hogy a jin és jang is változik éppen azért, mert világmindenségünkben mindig minden változik, folyamatosan átalakul, rendkívül dinamikus.
Gondoljuk a növényekre (jin) és az állatokra (jang). A növények egy helyben állnak, de az állatok szinte folyamatos mozgásban vannak.
Hogy változik a helyzet, ha a növények és a kövek aspektusából vizsgáljuk a jint és jangot?
Máris a növény lesz a jang (mert él) és a kő és szikla lesz a jin, mert élettelen.
Sok példát hozhatnánk még, de már ebből is látszik, hogy nem szabad leegyszerűsíteni a jin és jang fogalmát jóra és rosszra, fehérre és feketére, mert a kölcsönhatás és a változás a lényeg.
Világunkban semmi sem létezik csak úgy magában, de ha megvan az egyensúly, akkor rendben mennek a dolgok.
Gondoljuk a növényekre (jin) és az állatokra (jang). A növények egy helyben állnak, de az állatok szinte folyamatos mozgásban vannak.
Hogy változik a helyzet, ha a növények és a kövek aspektusából vizsgáljuk a jint és jangot?
Máris a növény lesz a jang (mert él) és a kő és szikla lesz a jin, mert élettelen.
Sok példát hozhatnánk még, de már ebből is látszik, hogy nem szabad leegyszerűsíteni a jin és jang fogalmát jóra és rosszra, fehérre és feketére, mert a kölcsönhatás és a változás a lényeg.
Világunkban semmi sem létezik csak úgy magában, de ha megvan az egyensúly, akkor rendben mennek a dolgok.
A jin és jang az egyensúlyt, a kölcsönhatást jelképezi.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: